-3.nap: Sztrájk és herpesz ☺

Igen, igen... jó állapotban megyek a Caminora ☺ A számon egy hatalmas herpesz, kb mint a fél fejem, pedig nem vagyok herpeszes típus. Eddig még csak egyetlen egyszer volt herpeszem, amikor egy fordításon dolgoztam 3 hónapon keresztül, megállás nélkül. Ezt úgy értem, hogy 3 hónapon keresztül nem volt egyetlen szabadnapom, szabad hétvégém sem, mert persze mellette tanítottam is. A szervezetem annyira kimerült, mint most. Hosszú egy hónap áll mögöttem, ami nem viselt volna meg ennyire, ha ez az évemnem lett volna ilyen hosszú. Nem panaszkodom, mert nagyon szeretem a munkám, hálás vagyok, hogy ilyen szépen beindult az iskolám, de azért a heti 44-46 letanított óra nem múlik el nyomtalanul ☺ és a nyoma most a számon éktelenkedik. Semmi baj, ez nem tragédia, majd a Caminon kipihenem magam.

Picit nyugtalanítóbb, hogy a spanyol vasutasok ma és holnap sztrájkolnak. Elvileg a Barcelona- Madrid vonatot nem érinti a sztrájk, de a Madrid- Ferrolt igen. Momentán 1-1,5 órás késéssel számolnak, de sztrájk esetén bàrmi előfordulhat. Mivel ma tízmilliószoros nap van, ezért pozitívan gondolkodunk, és bízunk benne (vagyis, meg vagyunk róla győződve), hogy a vonat elindul ☺

Ehhez már csak hab a tortán, hogy a térdem megint fájdogál ☺☺ nem baj, ez mind nem tragédia. Minden legyőzhető és megoldható.

Holnap ilyenkor már a spanyol légtérben leszek!!

Camino 2014, én így szeretlek ☺

-5. nap: A felkészülésről

Nem akartam a felkészülésről az előző posztban írni, viszont itt mindent megtaláltok, ami a számokkal kapcsolatos. Kezdjük ott, hogy miért a Camino Inglés. Már írtam, hogy az ötlet tavaly született, Oviedoban, még a Camino Primitivo első napján. A szállóban, ahol megszálltunk, a recepciós mesélte, hogy ő a Primitivot nem, de az Inglést megjárta, és nagyon jó, de tele van kalandos szakaszokkal, heggyel, tengerparttal, embertpróbáló távokkal. Ennél több nem is kellett, hogy a következő céllá váljon ☺ aztán találkoztunk olyanokkal is, akik mar megjárták mindkét utat (Primitivo, Inglés), volt reális összehasonlítási alapjuk, és szerintük a Primitivo sokkal igényesebb. Hát, idén kiderül ☺ Tény, hogy az Inglésen picit átalakultak a szakaszok, már nincs 40 km-es nap, szóval szerintem nem lesz vész.

120 km, 6 nap, 200 euro. Ez számokban az idei út. A 200 euro kis rezervával úgy jön ki, hog6 napi 30-at költhetek, amibe mindennek, jelzem, mindennek vele kell férnie: egész napos kaja, kávék és egyéb "extrák", szállás. Ezt az összeget a következő módon kaptam: max.10 euro a szállásra, max.10 euro egyszeri menüs ebédre, a maradék 10 euro pedig reggeli, vacsi, kávé, mosás. Az Inglés-szel kapcsolatos blogok alapján elmondható, hogy az alberguék (zarándokszálló) általában 5-7 euro között mozognak. Jó hír, hiszen ez napi pár euro spórolást jelent! A menü szintén 10euro alatt szokott lenni, ezért a szigorú költségvetésben azért van rezerva ☺

Persze, ahogy ezt írtam már, még ennél olcsóbban is ki lehet hozni egy Caminot, hiszen az ebédet közös főzésekkel simán meg lehet úszni pár euroból, de úgy gondolom, azt azért megengedhetem magamnak, hogy naponta egyszer rendesen egyek ☺ ezt még elbírja a költségvetés ☺

Utazás

Barcelonaba repülő, onnan vonat Madridba, majd Ferrolba. Ez utóbbi 2 út 120 euro.  Santiagobol vissza Barcelonaba 50. Szóval, Ferrolba elutazni nem egyszerű, de legfőképp nem olcsó.

A fizikai felkészülésem rendben történt, leszámítva az utolsó 2 hetet, amikor a rengeteg munka + sérülés miatt nem tudtam se futni, se edzeni. Este 8, 9 vagy 10-re jártam haza, mindezt úgy, hogy reggel 7.30kor már indulok az állomásra. Ráadásul jött a sérülés: futottam a villamosra (ami mellesleg nem várt meg), és úgy meghúztam a térdem, hogy 8-10 napig lépcsőzni, hajlítani alig bírtam. Ezt leszámítva remek formában érzem magam, hegymenetben továbbra is sokkal jobb vagyok, mint lefelé, de a lejtmenetre is megvan a taktikám, amit tavaly tanultam (apró, pici futólépések, bottal stabilizálva- kívülállónak vicces, de nagy hasznos, mert a térdizület nem kap bagy terhelést).

Radio salil, körömvirág, rozmaringos krém, vazelin, térdvédő bekészítve. 5 nap és megkezdődik. Camino 2014

Szent Jakab apostol napja, júl. 25.

Pénteken szerettem volna írni, de akkor sajnos nem jött össze. Július 25-e Szent Jakab apostol napja, azaz día de Santiago. Ez Santiago de Compostela legnagyobb ünnepe, tavaly azonban egy tragédia beárnyékolta, ami miatt az ünneplés elmaradt.

2013 egy furcsa év volt... július 24-én, egy nappal Santiago napja előtt, a város előtt pár kilométerrel kisiklott egy vonat, ami a megengedett sebesség sokszorosával szágoldutt a veszélyes szakasz felé. 78 ember vesztette ott életét. A vonat Madridból Ferrolba tartott, vagyis ugyanazt az útvonalat tette volna meg a vonat, amit idén én. Akkor még nem sejthettem, hogy a munkám során közvetve megismerem az egyik áldozat élettörténetét, aki a budapesti Cervantes Intézetben dolgozott, nyári szabadságát töltötte volna Galiciában, de Ferrolba már nem érkezett meg...

Azóta az a bizonyos kanyar a spanyol vasút egyik legbiztonságosabb része. Bebizonyosodott, hogy nem csak a mozdonyvezető hibázott, rossz volt az automatikus fékrendszer beállítása is. Ma már úgy van kalibrálva a rendszer, hogy előbb 60, majd 30 km/h-ra kényszeríti a vonatot, ezt a sebességet nem tudja átlépni, még ha akarná sem. Furcsa dolog az élet. Ez a baleset 1 évvel később is történhetett volna, máskor, mással, más helyen. A miértekre nincs válasz, kérdezni felesleges és helytelen. Csak arra gondolok, hogy többször ott egy ilyen baleset nem történhet. Az áldozatok nyugodjanak békében.

Félelmetes (leginkább önmagunk miatt), de az élet megy tovább. És menni fog, mindig. Mintha semmi sem történt volna. A nap újra felkel, a hajók a kikötőből kihajóztak, a köd felszáll, a hullámok tovább mossák a sziklák szélét, és bármennyire fájó, az univerzum nem érzékeli a hiányt... ez az élet rendje.

Camino projekt 2014 - (bő) 1 hét az indulásig

Hol is kezdjem?! (Vagyis, folytassam)

Eltelt egy újabb év a legutolsó Caminom óta. És annyi minden történt, hogy lehetetlen egy bejegyzésben összefoglalni. 2013 egy nagyon furcsa év volt, az események pedig főleg a Camino után gyorsultak fel. Nem fogom elemezni a döntéseim, abban hiszek, amit a legutóbb mondott nekem egy ismerős: nincs jó és rossz döntés az életben, csak döntés, ami előbb vagy utóbb a hasznodra válik, tanulsz belőle, tapasztalsz. Ehhez tartom magam ☺

Nagyon köszönöm mindenkinek a pozitív visszajelzéseket a blog kapcsán ☺ sokszor meglepődöm, hogy azok is olvassák, akikről nem gondoltam volna ☺Természetesen idén nyáron sem maradtok blog nélkül, hiszen bő egy hét múlva (!!!) ismét az Utat taposom.

Több okból kifolyólag (munka, esküvő- nem az enyém, stb.) egy rövidebb útvonalat kellett választanunk. Még tavaly Oviedoban az út első napján megfogadtuk, hogy a következő Caminonk a Camino Inglés, vagyis az Angol Út. Még mindig sokan azt hiszik, hogy csak egyetlen Camino van, a leghíresebb, a Francia. Pedig nem! Igazából annyi Camino van, ahány zarándok, mert mindenki Útja már akkor megkezdődik, amikor kilép a lakása ajtaján ☺a hivatalos Caminok azok a történelmi útvonalak, amelyeket többezer zarándok megjárt az évszázadok során. Így pl. Lengyelországban van 5000 km kijelölt, hivatalos Camino, Magyarországon kb. 270 km.

Az Angol Út az északról, a Középkorban a tengeren át érkező zarándokok útját követi. Galiciában, A Coruñaban vagy Ferrolban lehet megkezdeni, mi ez utóbbi városkában, hogy meglegyen az a bizonyos 100 km, és idén is kaphassunk Compostelat (oklevél).

Pár GYIK-kel folytatom ☺nagyon sokan kérdezik, hogy miért csinálom meg már megint. És ez az a kérdés, amire nem tudok válaszolni. Ez az, amire Erőss Zsolt azt mondta (persze, a hegyekkel és hegymászással kapcsolatban), hogy "mert ott van". Valami ilyesmi. Rá lehet kattanni. Én általában azt válaszolom, hogy "mert jó", meg "mert tudok gondolkodni". Nem tudom, hogy Ti hogy vagytok vele, de én évközben alig gondolkodom. Kivétel, ha kimegyek futni, és el tudok vonatkoztatni a fizikai nehézségektől, de hát ez is csak kb.30 percnyi gondolkodás! (Megjegyzés: a napi szintű problémamegoldást, munkahely, főzés, takarítás, stb.-vel kapcsolatos teendőket nem veszem gondolkodásnak, mert... nem az). Vagyis, gondolkodni járok a Caminora, egy kis túlzással. Azt már korábban is leírtam, hogy

milyen döntéseket hoztam meg a Camino alatt, aki nem olvasta, visszakeresheti (elnézést, nincsenek címkék)címkék.

A következő gyakori kérdés, hogy mennyibe kerül. A válasz: amennyit szánsz rá. Igazából eddig soha sem számoltam össze, mert nekem ez volt a szabadság, csak nagyságrendileg tudom, hogy kb.annyit költöttem, mint más egy tengerparti nyaraláson. Iden viszont- és ez lesz a blog újdonsága- pontos költségvetést vezetek majd a fentebb említett okok miatt (esküvő-nem az enyém). Amit ebbe a költségvetésbe nem számolok bele, az a kiutazás Spanyolországba. A többiről kaptok infót, de még egyszer jelzem: a Camino annyiba kerül, amennyid van. Annyi pénzed pedig mindig lesz, hogy, ha Úton kell lenned, akkor úton lehess.

Itiner 2014

Azt már tudod, kedves Olvasó, hogy Ferrolba kezdem idén a Caminot. Összesen 120 km, 6 nap gyaloglás választ majd el Santiagotol, ami az előző évek 320 és 330 km-hez képest nem sok. A terwp nem tünik vészesnek, 1-2 nehezebb nap lesz, a napi átlag 20 km is eltörpül az eddig 25-26-hoz képest. Augusztus 3-án indulunk, 8-án érkezünk meg a tervek szerint.

A legelső nehézséget a Ferrolba történő utazás jelentette. Mivel Barcelonaba repülök, onnan kellett megoldást találni. Hosszas számolás után ez a variació nyert: még aug.1jén, amikor Barcelonaba érkezem, délután AVE-val (spanyol gyorsvonat, ami 300-zal megy) átutazunk Madridba, onnan éjjel vonat, hogy reggel 9-re Ferrolban legyünk. A probléma, hogy aug.2. Szombati nap, amikor nincs normális buszközlekedés Ferrol és a 8km -re levő zarándokszálló között. Nem szállhatunk meg hotelben, panzióban a szigorú költségvetés miatt, így, ha törik, ha szakad, át kell mennünk (akár gyalog, a kb 3000 megtett km után) Covasba. A másnapi, elvileg 15 km-nyi szakasz is 8 nem hivatalos km-rel bővül (het) annak függvényében, hogy 3án reggel lesz-e busz vagy sem Covas és Ferrol között...

Az idei Camino legnagyobb kihívása tehát a szigorú költségvetésen belül maradni minden áron ☺

Ez a bejegyzés már így is hosszú, de ezzel az idézettel zárok, ami remélem, válasz a "miért mész már megint?!" kérdésre ☺

Mit ér, hogy itt vagyunk, ha nem tudjuk, hogy hol vagyunk?
- Annyit, hogy végül mégis itt vagyunk.
A célnál? Nem tudom. A cél, Szerápion,
sokszor maga az út, de csak ha nem
céltalan; s minden célból, ha valóban
cél volt, mindig új út vezet tovább.
Úton vagyunk. Azt hiszem, épp elég,
ha ennyit tudsz. A többi csak lidérc
és délibáb, Szerápion.
Megállás soha nincs?
- Megállás? Nem tudom, mit értesz
megálláson, Szerápion. Aki úton van, áll. Csak az áll igazán,
aki úton van. Aki egyszer eltökélte,
hogy útnak indul, attól fogva áll. Magában, mélyre gyökerezve,
s minden lépéssel még mélyebbre. Úgy halad, hogy
haladtában, valahol, mozdulatlan. Hogy nőttön nő valami titkos
központ felé, míg lép, előre mindig,
a titkos Cél felé. S a kettő
végül, valahol összeér. Saját magába ér,
ha célhoz ér, Szerápion.*

(Rónay György: Szerápion legendák)

*2013. május 31-én szentelték fel Nyalka-Kishegyen a magyarországi Szent Jakab zarándokutat.

Részlet Dr. Várszegi Asztrik bencés főapát ünnepi beszédéből (Dukát Csilla publikálta a Szent Jakab zarándokút Fb oldalán).