Azt mondtam, hogy blogolom a felkészülésem. Sajnos nem sikerült, ahogy tulajdonképpen a felkészülésem sem lett valami ideális. Nem akarok magyarázkodni, de azért leírom, hiszen sok minden nehezítette a megfelelő előkészületeket az elmúlt hetekben. Volt árvíz (bár a másfél napnyi homokzsákolást és fizikai munkát talán lehetne felkészülésnek is venni), extrém időjárás: hideg, zivatarok, jégeső, szél, hőség, 40 fok. De nem csak külső okok voltak, mert voltam Bécsben konferencián, aztán Zsolnán díjat vettünk át, de esküvőre is mentem... nem sorolom. Lényeg a lényeg, nem érzem, hogy úgy felkészültem volna, mint tavaly.
 |
| A zarándokszett legfőbb kellékei |
A cipőm nem járattam be. EZ a legnagyobb félelmem. Tartok tőle, hogy amit tavaly sikerült elkerülnöm (vízhólyag), az idén nem fog menni. Amatőr hiba, nem egy Caminot megjárt emberre vall, de ez van. Muszáj volt új cipőt vennem, mert az Északi út olyan, mint egy hullámvasút: fent és lent, aztán megint fent és megint lent, stb, stb. Nem mehetek egy csúszós, nem erre a célra kitalált cipőben. Most már kár ezen filózni, lesz, ami lesz. Fizikailag úgy érzem, rendben vagyok. Az elmúlt évben sokat edzettem, a kondival nem lesz gond. Csak a térdem ne lenne olyan, mint amilyen! A hivatalos neve "másodfokú lazaság". Elvileg terhelhetem, gyakorlatilag majd meglátjuk. Mindenesetre térdvédőt beszereztem, és persze körömvirágrém és Compeed vazelin kombó szintén részét képezi a poggyásznak.
Olvastam az Útról, úgy néz ki, hogy több lesz a rosszabb minőségű szállás. Ami a poloska kérdést vonja magával. Remélem, őket sikerül idén is távol tartani magamtól. Elolvastam pár szálló véleményezését. Hááááát, van egy-két nagyon gáz, szerintem inkább majd megéri alternatív megoldásokat keresni.
Idén valahogy azt érzem, hogy még lelkileg sem tudtam teljesen az Útra hangolódni. Annyira sok dolog volt az elmúlt hetekben, hogy nem volt időm elmélkedni. Pedig fontos változások jönnek az életemben. Talán a Camino majd megint megtanít arra, hogy lassabban éljek, csak lehet, hogy drága tandíjat kell majd fizetnem a leckéért.
Egyébként annyit kell a mentrendről előzetesen tudni, hogy holnap repülök Barcelonába, hétfőn reggel pedig Oviedoba vonattal (Észak-Spanyolország). Kedden be kell szereznem a Credencialt, megnézni a várost, meg amit lehet. És aztán július 3-án megkezdődik a 2. Caminom.
Holnap tehát 1800 km-rel közelebb kerülök a célhoz...
Folyt.köv.
